Tudomásomra jutott, hogy Czinege Zoltán a Köztestületi Tűzoltóság szolgálatparancsnoka egy nem mindennapi, jeles díjban részesülhetett, amit évről-évre egy tűzoltónak ítélnek oda, kiemelkedő szakmai tevékenységének elismerése jeléül.
Ezen hír hallatán felbuzdultam, hogy egy interjút készítsek kedves barátommal, volt gimnáziumi osztálytársammal, Zoltánnal. Gondolkodóba estem, hogyan is lehetne ezt a dolgot kivitelezni. Nem vagyok egy olyan ember, aki kis diktafonnal, vagy jegyzetpapírral, mint az újságírók leüljek beszélgetni valahova az interjú alannyal, hogy majdan a beszélgetés során eltárolt anyagból kialakítsam az írott anyagot (nem vagyok újságíró). Így egy közvetlenebb, az internetezők közt jól megszokott, nagyon elterjedt, módját választottam a beszélgetésnek (amiből kifolyólag nem kellett Zoltán barátomat felkeresnem és neki sem kellett otthonából egy lépést sem kimozdulnia) az "MSN messengert".
Mivel elég rég ismerjük már egymás, így nem nélkülöztük beszélgetésünk során az általunk használt (egymással szemben amúgy is megszokott) tegező hangnemet. Következzen a beszélgetés, abban a formában, ahogy az a messengeren lezajlott: